Turistaként a Himaláján, avagy Kőrősi Csoma Sándor nyomában

Pünkösd van!
A szentlélek kiáradásának ünnepe.
Egy hosszabbított szabad hétvége.
A kora nyári esőzések időszaka.
Tehát, a hagyományos körzeti cserkésztábor ideje!

 

Pünkösd szombaton felkerekedtek a svájci körzeti csapatok és elindultak az ország legnyugatibb csücskébe. Satignyi mellett, egy cserkészparkban találtunk helyet. Mivel a tábori keretmesénk Kőrösi Csoma Sándor munkássága köré épült, nem csodálkoztunk, hogy a zászlófelvonásnál egy csoport „tibeti” érdeklődött ittlétünk iránt. Kiderült, hogy ők is a messzi országból érkező tudóst várják. Egyszer csak megelégeltük a várakozást, őrsökre osztottuk a körülbelül 50 fős csoportot és elküldtük a keresésére.
Útközben a bennszülöttektől különböző érdekességeket tudtak meg, feladatokat kaptak, olyanokat, mint evőpálcika díszítés, imazászlók készítése vagy a tibeti szokások elsajátítása. Már esteledett, amikor feladták a további keresést. Katonai ponyvalapokból kunyhókat készítettek, hogy a vadonban töltsék az éjszakát, de a helyi lakók nem voltak olyan vendégszeretők. Így a ponyvasátrakkal és a többi felszereléssel együtt visszautaztak „Zanglába”, ahonnan indultak. Mire felverték ponyvasátraikat és megvacsoráztak, már kezdett is sötétedni. A tábortűznél egy magyar turista mászkált érdekes öltözékkel… strandpapucsban. Így akarta meghódítani a Himaláját. Jót szórakoztunk, ahogyan egy tibeti lámával igyekezett elbeszélgetni és az őrsök egy-egy jelenetben bemutatták a helyi szokásokat.
Zászlólevonás után a cserkészkorúak a közeli erdő egyik kis tisztásán fáklyafény mellett hét új cserkészt vettek be a zöld-nyakkendős nagy családba…

Vasárnap reggel – mivel nem folytattuk Kőrösi Csoma Sándor keresését – a táborhely környékén pontgyűjtő vadászatra indultunk. Egy-egy állomásnál becsléssel, tájékozódással, csomózással és tibeti bölcs mondásokkal foglalkoztak. Ezt követően egy fára kötött kötélen kellett végig mászni, a bölcs mondatokat összeilleszteni, a tudást egy kvíz keretében bemutatni, majd lent a sáros völgy oldalában további mászásra, rohampályára került sor.
Délben – helyi szokás szerint – evőpálcikákkal elfogyasztottuk egy nagy adag túros csuszát. A csoportképek elkészítése után megint sportosabb műsor következett: csoportos és őrsi játékok, majd kulacsgyűjtő futós-terepjáték és végül egy nagy keresőakció keretében segítettünk két tibeti szerzetesnek visszaszerezni az ellopott „piros anyagot”. A közé beiktatott félórás éneklés „Szív küldi szívnek” és az uzsonna, pihenésképpen épp jól jöttek.
Este hatra vendégek érkeztek, hiszen a genfi Sík Sándor cserkészcsapat idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját. Cserkészszülők, korábban még aktív cserkészek, vezetők és a fenntartó testület tagjai jöttek el a jubileumi műsorra, így csaknem százan vettünk részt a gitárosmisén. Magyarországról érkezett Kótai Róbert Atya, százados, honvédségi tábori lelkész, aki majdnem az egész táborunkon is részt vett. Vacsorára megvendégeltük a látogatóinkat. Ezt követően a zürichi cserkészcsapatok felköszöntették a genfi csapatot. Kerek születésnapra kell egy torta! Mi ezt cserkészmódon oldottuk meg: keresztkötéssel ágakból készített fatortát adtunk át, mellette saját költeményű, gitárral kisért éneket adtunk elő, melyhez az egész csapat harsogta a refrént. Ajándék sem hiányozhat: az elmúlt 30 év pünkösdi táborából gyűjtöttünk össze egy-egy csoportképet és nagy színes papírokra illesztve átadtuk, mint közös emléket. Mindez mellé egy képeslap is járt jókívánságokkal és sok-sok aláírással.
A műsort ezután a tábortűz mellett folytattuk. A genfi vezetők irányítása alatt további izgalmas dolgokat tudtunk meg a tibetiek szokásairól, hagyományairól. Még aznap este, a már csak pislákoló tűz mellett hat kiscserkész tett igéretet és megkapta a kék nyakkendőt.
Miután elbúcsúztunk a vendégektől és a kiscserkészek nyugovóra tértek, a nagyobbak éjszakai kalandra indúltak: erdősakk! Idővel annyira belejöttek, hogy jóval éjfél után tértek csak vissza tele izgalmas élménnyel.

Hétfő reggel, a megszokottól későbbi ébresztő ellen senkinek sem volt kifogása. Reggeli után a személyes holminkat már össze is csomagoltuk, kezdődhetett a nagy cserkészház takarítása. Kint időközben beindult a métázás. Egy-egy csoport mindig kihagyott egy fordulót és segített a ponyvasátrak szétszedésében, ponyvák összehajtásában, késöbb pedig a ház kitakaritásában. Közösen jól haladtunk, így mindenkinek maradt alkalma a játékon is részt venni.
Kőrösi Csoma Sándor végül ugyan személyesen nem jutott el hozzánk, de tibeti útjával és műveivel megismerkedhettünk. Megtudtuk, hogy ő a tibeti-angol szótár megalkotója, a tibetológia alapítója, 23 évig volt úton és 17 nyelven írt és olvasott. Rendkívüli ember lehetett, semmi kétség. Kár, hogy nem volt lehetőségünk találkozni vele!
Az utolsó pálcikákkal fogyasztott ebéd után, igyekeztünk befejezni a takaritást, csomagolást, hogy időben elkészüljünk a zászlólevonásra.
A táborzárásnál nemcsak a tibeti lakóktól, szerzetesektől és a táborhelytől búcsúztunk, hanem egymástól is. A következő hónapokban aligha látjuk egymást, de a kapcsolatot próbáljuk fenntartani. Reméljük, az őszi cserkészhétvégén ismét találkozunk!

 

Pilinszky Katalin / Maszkot
Svájci körzeti pk.

DSCN0815 DSCN0898 DSCN0880

Bécsben találkoztak a magyar cserkészszövetségek

Tevékeny hétvégét tudhat maga mögött a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma, mely május 8-10. között, ezúttal Bécsben tartotta rendszeres tavaszi ülését a Külföldi Magyar Cserkészszövetség vendéglátásában.

 

A magyarországi és határon túli magyar cserkészszövetségeket tömörítő Magyar Cserkészszövetségek Fóruma azon túl, hogy egyeztető közösség, az utóbbi években több nagyobb, közös projektet is felvállalt. Együtt dolgozták ki az Összmagyar Cserkészstratégiát, melynek hosszú távú célja a cserkészet elterjesztése, felállt az Összmagyar Cserkésziroda, amely a szövetségek közötti munkát koordinálja, vagy épp szakmai konferenciákat rendeznek.

Az idei tavaszi ülés is ennek a jegyében telt. A tagszövetségek elnökei beszámoltak arról, hogy milyen eredményeket értek el a stratégia kapcsán, valamint elhangzott egy részletes beszámoló az Iroda munkájáról és a folyamatban levő projektekről. Szó volt a közös vezetőképzések – segédtiszti és tiszti – előkészületeiről, a közös Iroda igazgatójának újraválasztásáról és a határon túli hátrányos helyzetű gyerekek táboroztatását célul tűző Határtalanul Táborok részleteiről is.

A kárpátaljai és a magyarországi cserkészszövetség, valamint az Összmagyar Cserkésziroda ötletéből nőtt ki egy kezdeményezés Kárpátalja megsegítésére, amely túlmutat a rövid távú anyagi segítségen, és végső célja a kisközösségek szervezése a kárpátaljai magyar fiatalok számára.

Az ülés utolsó részében a résztvevők a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának jövőjével foglalkoztak. Keresték azokat a területeket, amelyeken szorosabbra lehet fűzni az együttműködést, és gondolkodtak, hogy mely ügyeket, és hogyan lehet oldani összmagyar szinten a fórumon keresztül.

 

Az ülés másnapján a cserkészszövetségek képviselői megtekintették Bécs néhány, magyar vonatkozású látnivalóját, majd részt vettek a helyi magyar nyelvű szentmisén. A közös munka azonban nem áll meg, hiszen júniusban egy cserkésznevelési konferenciával folytatódik a magyar cserkészet fejlődése.

Bodzás Gergely, SZMCS

DSCF3289 DSCF3291 DSCF3300 DSCF3307 DSCF3332DSCF3293

Amikor húsvét és karácsony egy hétre esik

Hagyományos regöstábor Türingiában március 29 – április 6-ig.

Akár mennyire is hangzik hihetetlennek idén mégis megvalósult, hogy a karácsony csupán 3 nappal előzte meg a húsvéti ünnepeket. Kedves olvasónk természetesen kételkedik, és ebben némi igaza van, hisz nem egy világra szóló eseményről van szó. A csoda mindössze egy kis településre korlátozódik, a volt kelet-németországi Türingiában nem messze a híres Wartburg várától. De kezdjük az elejétől.

Minden évben a cserkeszvezetők rendeznek egy regöstábort ahol a gyerekek és fiatalok a magyar néptánc mellett kapnak betekintést különböző kézműves mesterségekbe mint a faragás, hímzés, nemezélés, kosárfonás, gyöngyfűzés, bőrmunkák meg persze a tojásfestésbe. Ezeket a táborokat regöstábornak nevezzük és már sok éve a húsvét előtti nagy héten rendezzük. Általában minden táborban egy magyarországi, illetve kárpátmedencében található népi tájegységgel foglalkozunk, legyenek ezek a palócok, vagy a Kalotaszeg, de volt már, mint keret a népmesék is, vagy a magyar falu mint olyan. Idén viszont egy nagyobb, négy részes körbe kezdtünk, mégpedig a népszokások az évkörben. A téli népszokásokkal kezdtük tehát kezdve a luca napi búza meg a lucaszék készítésétől egészen a farsangi busójárásig. Így aztán nem lep meg senkit, hogy miután az éjféli misén a legények felálltak a lucaszékre, hogy megnézzék ki a boszorkány, már 3 napra rá kezdődött a a húsvéti ünnep nagypéntekkel. A húsvéti ünnepeket szokás szerint az egész tábor együtt éli meg, azért volt még egy busójárás is vasárnap és másnap a hagyományos húsvéti locsolás. A szombati és vasárnapi táncházakban elő zene volt és a gyerekek bemutatták mit tanultak a héten. A lányok karikázót és a legények verbunkost. Egy kis csoport meg saját kézbe vette a hegedűt és a bőgőt és saját muzsikával álltak a társaság elé. Nagy volt a lelkesedés és a tánckedv és folyt patakokban a limonádé meg az izzadtság.

Regöstábort ilyen formában már 15 éve tartunk a lützensömmerni Rittergutban változó kerettel és létszámmal de az egész már jóval régebbi eredetű, vagyis idén már a 37. tábort szervezték a regösvezetők. Résztvevőink főleg Németországból vannak, de voltak idén is Svájcból, Ausztriából, Svédországból meg Magyarországról is. A tábor működéséhez nem csak vezetők kellenek, de számtalan szakember, akik Magyarországról jönnek. 2 tánctanár, 1 pap, 2 szakács, 2 zenész és 2 népművész volt idén meghívva, hogy biztosítsuk a tábor minőségi programját és ellátását.

A 9 napos tábor 100 résztvevővel nem csak Németország szerte páratlan, de a kárpátmedencén kívül sehol a nagyvilágban nem találunk ilyen nagyszabású rendezvényt, melynek célja a külföldön elő magyar fiatalokkal megszerettetni a népi hagyományainkat. És ráadásul a tábor helyi adottságainak köszönhetően elfér 4 nemzedék egy fedő alatt, a pár hónapos kisbabáktól a 90 éves nagyszülőkig mindenki megtalálja helyét. Jövőre újra találkozunk Türingiában, a tavaszi ünnepkört átélve. Tartsál te is velünk!

Bővebb információkat itt lehet találni: www.cserkesz.de

Jablonkay Péter

10845802_10205893441151744_5215167070355174877_o 11073927_10205893450351974_3066324339696739480_o 11101082_10205893517873662_3100214683774765044_o 11103240_10205893491513003_8168898386154076629_o 11149750_10205893475152594_3362865261615008632_o 11149821_10205893543314298_7235678436459143751_o

Az 1.Kerület Tiszti és Vándor Konferenciája 2015

Az 1.Kerület Tiszti és Vándor Konferenciája Wangban, 2015 Március 6-8

Münchentől nem messze, Wangban tartotta meg a Külföldi Magyar Cserkészszövetség 1. Kerülete az idei év Tiszti és Vándor konferenciáját, amelyen közel hetvenen vettünk részt, fiatal vezetők, vándorok, akihez a 16 év feletti aktív cserkészek tartoznak és a cserkészcsapatok vezetősége. Ilyen konferenciát minden évben szervez az európai cserkész kerület és és a fő célja a cserkészet jövőbeli lépéseinek tisztázása. Összesen hat országból jöttek cserkészek, a szokásos Németország, Ausztria és Svájc mellett voltak résztvevők Magyarországról, Svédországból és az Egyesült királyságból is. A konferenciának három fő része volt.

Az egyik a fiatal vezetőknek szólt, ahol tovább képzés folyt, munkacsoportokban és közösen egyaránt. A fiatalságot érintő és égető problémáit helyezték középpontba, ami főleg a tinédzserek és fiatal felnőttek figyelemfelkeltése, megtartása, érdekes és színes programok megtervezése és kivitelezése, úgy, hogy hasznos legyen mindez a cserkészetnek, a külföldön élő magyar közösségeknek és a magyarságnak.

A második csoport a kiscserkész-segédtisztek voltak, akiknek felkészítő hétvégéjük volt a nyári vezetőképző táborra. Miután már 10 éve nem volt kiscserkész-segédtiszti tábor nálunk, meglehetősen nagy, 20 fős csoport jött össze. A résztvevők nagyon értékelték az előkészítőt, mivel megismerkedtek a többiekkel és számukra már a tábor el is kezdődőt.

A vezetőség szintén az aktuális problémákat tekintette át, elemezte a múlt évet, annak sikereit és hibáit, munkatervet készített a cserkészet jövőjéről és a következő lépéseiről.A megbeszélésen elsősorban arról volt szó, hogy miért marad el a 12-16 éves korosztály. Így a cserkészet cserkészeknek címszó alatt kidolgoztuk melyik szinten mint kell tennünk a fiatalak megtartása véget.

Sokan nem is gondolnák, de úgy, mint minden sikeres egyesületnek és cégnek, komoly háttere és gerince van a cserkészetnek is, és nem ünnepelhettük volna nemrég a magyar cserkészet 100. évfordulóját, a vezetőség kemény munkája, kitartása és szakértése nélkül. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség egyik legfőbb feladat a magyarság megőrzése. A vezetőség sokszor a szabad hétvégéket félredobva, időt és fáradságot nem kímélve azon dolgozik itt, külhonban, hogy a cserkészet fennmaradjon, a magyar fiatalok megfelelő és értékes programokhoz jussanak és a nemzeti tudat ugyan olyan erős maradjon, mint amilyen régen is volt és a gyerekek büszkén merjenek kiállni, hogy ők magyarok, hogy ők cserkészek.

Természetesen az esti tábortűz sem maradhatott el, ahol megismerkedtünk a cserkészek védőszentjével, Szent Györggyel, és kielemeztük a lovagi erényeket. Zárás előtt a bécsi vándorok bemutattak egy délutáni programot, melyet hárman szerveztek tavaly a többiek számára, és evvel megnyerték a 2015-ös Roveraktiv versenyt. Mint minden cserkésztalálkozónál, itt is a konferenciát a magyar zászló levonásával és a himnusz eléneklésével zártuk.

IMG_6315IMG_6320IMG_6323IMG_6345IMG_6349IMG_6364IMG_6383

Március 15., Bécs-Sopron közös megemlékezés

72. Széchenyi István Cserkészcsapat – Bécs

Március 15-én a leutaztunk Sopronba, hogy eleget tegyünk a soproni 364. Scarbantia cserkészcsapat meghívásának és együtt ünnepeljük és emlékezzünk meg a forradalom és szabadságharcról. Örömmel fogadtuk a meghívást, hiszen ez egy jó lehetőség, hogy jobban megismerkedjünk más csapatokkal és új barátságokat alakítsunk ki.

Az ünnepség után, ami a Petőfi színház előtt került megrendezésre, a cserkészek egy része elment múzeumokat látogatni, a másik része pedig Geocaching-ezett.

Az idősebbek meglátogatták a Sopron közepén található Lábasház múzeumot, ahol képzőművészeti, helytörténeti és néprajzi kiállítások láthatók.

A Geocaching főleg a fiatal cserkészeknek szólt, egy jó alkalom volt, hogy jobban megismerjük a várost kincsek után kutatva.

Ezután a cserkészek és a szülők megebédeltek  a Perkovátz-házban , ahol maga Perkovátz Tamás köszöntött fel bennünket. A vendéglő az 1900-as évek elejétől létezik már és nagy szerepe volt Sopron történelmében.

A program sikeresen zajlott le és mindenki örömére ,ezzel a közös ünnepléssel erősödött a külföldi és magyar cserkészek kapcsolata.

Remeljük meg sok ilyen programra kerül sor. 🙂

Solomon Noémi „Cookie“ öv.

becs_sopron2

Vadmacskák etetése a Praterauban

72. Széchenyi István Cserkészcsapat – Bécs

Egy szép napsütötte vasárnap, 2015. február 15-én Bálint nap másnapja alkalmából, elhatározta néhány elszánt vezető és őrsvezető jelölt a bécsi csapat nagycserkész rajából, hogy ellátogatnak a macskaotthonba cicákat etetni.

No de azt nem sejtették, hogy a vándorok készültek egy kis meglepetésprogrammal.

Mielőtt odaértek volna a Praterau végén helyezkedő macskamenhelyhez, meg kellett oldani a résztvevőknek néhány kacifántos feladatot. Jókedvűen nekiálltak, cserkésztudásukat felhasználván megküzdöttek minden kihívással, még a legbonyolultabb is, melynek célja az volt, hogy kössenek egy kötélhidat, amely elbírja Mátyást, a rajvezetőt. Tudásukat macskaélelemmel jutalmaztuk amit ajándékként vittek a cicaotthonba, melynek fenntartása adományokból működik.

vadmacskak_2

A jelöltek nagyon örültek a kinti programnak, melyre szerencsére egy lány sem jött magas sarkúban és jól felöltöztek, hiszen még naptár szerint telet írunk, így a másfél órás séta sem kottyant meg nekik. Az otthonban megetettük a macskákat, fotókat csináltunk majd utána megelégedetten felültünk a buszra és mindenki ment a maga útjára.

Németh Timi St.

vadmacskak_3

Bécsi Cserkészcsapat Farsangi Cserkészbálja – 2015

P1240192A már évek óta megrendezett farsangi bálunk idén is sikeresen zajlott le.
Remek alkalom volt, hogy összejöjjön a bécsi magyar társaság és megismertessük a cserkészetet a kint élő magyarokkal.

Mottóként a mese- és szuperhős figurát választottuk és nagy örömünkre sokan követték is. Supermanek, hercegnők, macskanők, Indiana Jonesok és Szupercserkészek hemzsegtek a csapatotthonunk melletti katolikus plébánia nagytermében.

Szokás szerint aznap 13:00-kor gyűltek össze a munkára kész vezetők, hogy kidíszítsék a termet.
A kezdés előtti órában a konyha, koktélbár és pult is villámgyorsan elkészült.

Mire beköszönt a gyerekek többsége, kezdődött is a program.

P1240284

Ügyességi játékokkal indítottunk, melyeknél minden nyertest kellőképpen jutalmaztuk. Kis pihenés után következett a kihirdetett néptánctanítás, melyet kicsik és nagyok egyaránt élveztek. Ezt követően a beöltözötteket kihívtuk a minden évben megszervezett jelmezversenyünkre, melyen a 37 büszke résztvevő közül három nyertes gyerekkoktélt és finom süteményt vitt.

Időnként rövid színpadi szereplésekkel leptük meg a vendégeinket. Fellépett a wo-men in black és köszöntőt mondott a Csapatparancsnokunk.
Mint ahogy minden évben, idén is megtartottuk a tombolánkat, amelyen a tizenöt nyereménycsomagból a főnyereményt egy két személyre szóló színházi belépő a Mamma Mia előadásra jelentette. Estére oldottabb lett a hangulat és táncra perdültek a kedves vendégeink. Élőzenével mulattunk hajnali kettőig.

Közel 300 vendéget fogadtunk és összesen 267 tombolajegy kelt el. Részemről azt mondhatom, nagyon sikeres volt a bál, a gyerekek élvezték és úgy láttam, a szülők sem unatkoztak.P1250333

Németh Tímea St.

AKI, ahogy mi láttuk

Péntek éjjel a sötétben nevetve és jókedvvel, vagy akár énekelve érkeztek meg sorról sorra a magyarul beszélő cserkészekkel teli buszok. Gyűltek a nyakkendősök: jó barátok, akik már rég nem látták egymást, egymás nyakába ugrottak, az újak pedig izgatottan illeszkedtek és sok ismerkedés is volt. Alvásról még akkor szó sem volt! Épültek a sátrak, gyorsan bedobta mindenki a táskáját, és már mentek is körbe a csoportok, hogy megkeressék régi barátaikat, vagy, hogy felfedezzék a környéket, és hogy keressenek korbeli barátokat. Az órára már majdnem mindenki elfelejtett, mikor a vezetők rászóltak a kisebbekre, hogy lassan le kéne feküdni. Fogat mostak, és bementek ugyan a sátrakba, de még sokáig lehetett hallani izgatott beszélgetéseket.

Reggel, mindenki álmos szemekkel jött ki a sátrakból. Viszont a jókedv és a nevetés elnyomta a fáradtság jelét. Már volt egy pár új barátság. Zászlófelvonásnál láttuk csak, hogy mennyien is vagyunk! Annyi zöld nyakkendős fiatal állt ott egyenruhában, hogy jól esett a szemnek. Akkor vadászta ki-ki, hogy melyik csapatban van vele egykorú. A reggelinél mentek egymáshoz az egykorúak, hiszen azzal ültünk az asztalnál, akivel szerettünk volna. Azután kezdődött a tudásvásár, majd indultak az őrsök. Annyit nevettünk, annyi közös élménye lett mindenkinek a saját őrsével, hogy biztosra lehet venni, hogy összenőtt mindegyik őrs. Ha találkozok azokkal, akikkel végigmentem az akadályversenyen, csak annyit kell mondanom, hogy „Akadályverseny, emlékszel?” és egy tíz perces röhögő görcs következne.

A fáradtság a visszaúton vevődött észre. A sofőrön kívül mindenki egymás hegyén-hátán, úgy ahogy éppen kényelmes volt, aludt.

A minden évben levezetett tudásmérő egy elfelejthetetlen hétvége! A versenyen kívül újralátom a barátaimat, akik más országban laknak, és minden évben szerzek újakat is. Egy melengető érzéssel a szívemben, egy pár új barátságkarkötővel és csomó élménnyel tértem haza.

Szabó Bernadette

Kerületi Cserkész Akadályverseny Kastlban

Szeptember utolsó hétvégéjén huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Külföldi Magyar Cserkészszövetség I. Kerületének hagyományos Akadályversenyét a németországi magyar cserkészparkban.Aki_2014_1

Az esemény egyfelől a körzeti cserkészcsapatok seregszemléje, ez ugyanis a csapatonként rendszerint külön-külön tartott nyári táborok után az új cserkészév első közös eseménye, ahol a cserkészpajtások megoszthatják egymással nyári élményeiket. Idén Németországból, Ausztriából és Svájcból összesen 12 csapat vett részt a programon közel száz fővel.

A seregszemle-jelleget erősítette a keretmese is, mely idén Erdély aranykorába és a hajdúk idejébe repítette vissza a résztvevőket, melyet többek közt színes keretmese-jelenetekkel, éjjeli számháborúval és hajdújátékokkal szemléltettek a három országból érkezett magyar cserkészvezetők, és vidáman lobogtak a csapatok zászlai. A csapatok számára kiváló bemutatkozási lehetőség volt a mókákkal színesített esti tábortűz is, a magyaros recepteken alapuló meleg vacsora elkészítésekor pedig a csapatok cserkésziesen kóstolóra invitálták egymást.

Az akadályverseny maga két korcsoportra tájékozódási verseny az oberpfalzi erdőkön-mezőkön, a cserkészpróbák anyagán alapuló „állomásokkal”, ahol a 4-5 fős csapatok cserkésztudásukról adhatnak számot játékos formában. Például négy botot keresztkötésekkel egymáshoz erősítve „tv-képernyőt” kell készíteniük, majd ebbe belebeszélve időjárás-jelentést kell tartaniuk. Másutt növényeket kell felismerni vagy éppen rögtönzött tüzet rakni s ennek lángjánál vizet melegíteni.Aki_2014_3

Az ilyesfajta megmérettetések, amellett, hogy kreatívak és élvezetesek, kiválóan megmutatják a kerületi vezetőség számára, hogy melyik cserkészcsapat milyen cserkészismeretben nyújtott kiemelkedő teljesítményt, vagy éppen miben szorul még csiszolásra a tudása, ami a parancsnokok számára az éves munkatervek összeállításához is nagy segítség.

Molnár Gergely

Amikor a berlini magyar cserkészek Svédországba látogatnak…

A berlini 86. számú Apáczai Csere János cserkészcsapat augusztus 15. és 23. között Svédországban szervezett tábort, ahol a gyerekek találkozhattak Svédországban élő cserkész-, és leendő cserkésztársaikkal.

A tábor ugyanis nemcsak a Konthur házaspár által vezetett berlini cserkészek csapatépítésére szolgált, hanem fontos célja volt egy svédországi magyar cserkészcsapat felállítása is, erre pedig mi más lenne alkalmasabb, mint egy hét közösségi élmény egy már létező csapat társaságában. A tábor tehát egyfajta kedvcsinálóként szolgált a svédországi magyar családok és gyerekek számára, akik lakóhelyüktől nem messze, első kézből ismerkedhettek meg a cserkészettel és annak közösségformáló erejével.

Voltak a táborozók között olyanok is, akik egyenesen Magyarországról érkeztek, csak azért, hogy részt vehessenek és segítsenek a táborban. A tábor második napján pedig Dr. Sebestyén Gábor, svédországi országos felügyelő és az intéző bizottság elnöke is meglátogatott minket, aki azért érkezett hozzánk, hogy betekintést nyerjen a cserkészek életébe, majd lelkesítő szavakkal vett búcsút a táborlakóktól. A felelősségtudat és misszió tehát már az induláskor mindenkiben megvolt: különleges, életre szóló élményt nyújtani kicsiknek-nagyoknak, és átadni a jönköpingi és környékbeli cserkészeknek a stafétabotot.

A „mondák táborának” berlini különítménye már a Tegel repülőtéren találkozott a tábor első napjának reggelén. A hajnali órák ellenére minden cserkész üdén és frissen jelent meg és alig várta az egyhetes svédországi cserkésztábort, a közös élményeket, a tanulást és a játékot. Göteborgba érkezve mindenki ámult és bámult a modern repülőtéren, ahol találkoztunk a tábor svédországi szervezőjével, Szőcs Lászlóval, alias „Guruval”, akinek segítségével eljutottunk a tábor helyszínére. svedorszag2014_2

Már a kocsiút alatt magával ragadott minket a zöld, fenyőfákkal tarkított svéd táj, de célunkat elérve tátva maradt a szánk. A tábor helyszíne „Tangagärde” gyönyörű, magyar tulajdonú háza és telke, amelyet a javarészt 1956-ban Svédországba érkezett magyar közösség 1961-ben vásárolt meg, és ami ma is a svédországi magyar protestáns egyház tulajdona. Tangagärde elsősorban egyházközösségi ház, de többek között táborok, magyar estek helyszíneként és a svédországi magyarok kedvelt üdülőhelyeként is szolgál. A ház verandája felett „Isten hozott” felirat fogadott bennünket, így rögtön otthon érezhettünk magunkat: erre a hétre „haza” érkeztünk Svédországba. Ahogy a házba beléptünk, láthattuk, hogy tele van antik bútorokkal, kézműves kályhával, magyar irodalmi gyűjteménnyel és ereklyékkel, a teraszról pedig kilátás nyílik az erdőre és a közeli tóra, így nem csoda, hogy az egyébként lelkes sátorozók is irigykedtek a házban alvó felnőttekre és kiscserkészekre.

Tangagärdeben Guru hivatalosan is köszöntötte az összes résztvevőt és megnyitotta a tábort. Az őrsök és őrsvezetők is kiválasztásra kerültek, így alakult meg az Álmos, az Attila, az Emese és a Bodri őrs.

Már a tábor első napján el lettünk kényeztetve, úgy ahogy aztán az egész héten, ugyanis a konyhában sürgő-forgó „M” őrs minden nap finom ebédet és vacsorát főzött nekünk. Minden táborozónak jól estek az olyan házias és magyaros ízek, mint a pörkölt nokedlivel, a gulyásleves erős paprikával, vagy a túrós csusza tepertővel.svedorszag2014_3

A reggel mindig hasonlóképpen kezdődött: 7 órakor már szólt a napos tiszt ébresztő sípja, aztán reggeli torna, zászlófelvonás és imádság következett, reggeli után pedig megannyi érdekes program várta a gyerekeket.

A tábor változatos programjai közül kiemelhetjük a többször visszatérő forgószínpadot, amelynek minden állomásán valami fontosat tanulhattak gyerekeket. A cserkészek többek között megismerkedhettek a sípjelekkel, népi játékokkal, a különféle szerszámokkal és szakszerű használatukkal, a gyógynövények felhasználásával, a tűzrakás szabályaival, illetve az elsősegély alapjaival.

A hét egyik fénypontja a fafaragás volt. Csillag József, aki évtizedek óta hivatásszerűen fafaragással foglalkozik, Magyarországról érkezett hozzánk azért, hogy átadhassa tudását a fiatalabb generációnak. József bácsi rögtön megtalálta a hangot a gyerekekkel, mindenkinek faragott a kérése szerinti motívumokat: a nagyoknak csak a körvonalakat rajzolta meg és megmutatta a technikát, míg a kicsiknek elkészítette a faragást, amit mindenki büszkén mutogathatott a többieknek.

Egy másik érdekes programunk volt a „Ki lakik az erdőben?”, egyfajta felkészítésként a tábori hét végén megrendezésre kerülő „Egyedül az erdőben” című félelmetes és rettegett próbatételre, amikor mindenkit egyenként kitettek az erdő közepére egy-két órára és a feladat az volt, hogy megfigyeljék környezetüket, elmeséljék kint mit tapasztaltak, milyen élőlényeket, hangokat és nyomokat ismertek fel. A cserkészek az alábbiakról tanulhattak a felkészítés során: lerágott tobozok és madárköpetek, felnyitott termések jelei állatonként, különböző állati ürülékek, illetve állatnyomok (patások, rágcsálók és rovarevők, ragadozók nyomai).svedorszag2014_4

A tábori hét másik izgalmas programja volt a portya, ahol a gyerekeknek útjelek és rejtvények alapján kellett megtalálniuk a kincset. A két csapat útja során borítékokban elrejtett kérdéseket talált, a helyes válasz pedig egy-egy szín volt, amelyek együttesen a piros-fehér-zöld kombinációt adták ki. Mivel a megfejtés egyértelműen a magyar trikolor volt, a cserkészek rögtön tudták, hogy egy zászlót kell keresniük. A zászlót azonban nagyon jól elrejtették, így csak nagy nehezen találták meg, kb. három méter magasan egy fa ágai között.

A tábor ideje alatt látogatást tettünk a „civilizációban” is, kirándultunk Huskvarnába és Jönköpingbe. Elsőként a híres svéd gyár, a Husqvarna történeti múzeumát néztük meg, ahol mindenkit lekötöttek a régi gyártású motorok, mopedek, fegyverek, motoros szánok és konyhai eszközök. Később ellátogattunk a jönköpingi Stadsparkenbe is, ahol több száz éves házakból álló skanzent nézhettünk meg, majd egy vadasparkban találtuk magunkat.

De egyik nap sem unatkozott a társaság: a gyerekek építettek „Leonardo hidat” botokból és zsinórból, számháborúztak, csapatkiáltást és őrsi indulót költöttek.svedorszag2014_5

A nap méltó befejezéseképpen jöhetett minden alkalommal a népdalokkal és játékokkal tarkított tábortűz. Első este sokat nevettünk a felcserélt bemutatkozásokon, amikor összeálltunk párokba és mindenki a párját mutatta be egyes szám első személyben, így lehettek az 10 évesekből nagymamák, és a felnőttekből 13 évesek, legalább pár perc erejéig. A második tábortüzűnk témája a honfoglalás volt, majd következett a tíz cserkésztörvény bemutatása, de látogatást tettek a táborban az esőtáncot járó sámánok is.

A tábor végére a táborlakók nem csupán egy új cserkésznévvel, de megannyi élménnyel gazdagodhattak és számos új barátságokat köthettek.

Szirmai Barbara