Minta őrsi foglalkozás Angliában – Ahogy mi láttuk, 2014 Március

Útra kélt a turul őrs oly nagy vidáman,
megnézni mi újság Anglia-világban.
Hívta az Emőke, hívta is a Márti,
így tehát nem kellett túl sokat ránk várni. …és el is indultunk.Előtte viszont nem volt oly egyszerű megszervezni a programot. Hosszú órákat töltöttünk a skype előtt, amig összeállt a végleses program, órabeosztással, kellékekkel stb. Mindenki, aki már részt vett skype-konferenciákon, tudja, miröl beszélek, milyen hosszúak tudnak lenni. Nekem előszőr adatott meg a lehetőség ilyen formában, közben remekül lehet pl. teázgatni (csak hogy készüljek fel az angol szokásokra), vagy akár repülőjegyeket nézegtni. Végül elkészült a terv, mit is szeretnénk majd csinálni, ki mit kell hozzon, mivel előkészüljünk, mit beszerezni.

Na de mivel is készültünk? Mi volt a cél?
A turul őrs feladata abban állt, hogy főturulunkkal (Grizzly) együtt az angliai magyar cserkészetet segítsük azzal, hogy egy gyorstalpalót tartsunk és alapcserkésztudnivalókat átadjunk felnőttcserkészeknek. Egy ilyen nagy feladatra csak péntek délután (lett abból este is), szombat egész nap és vasárnap délelőtt jutott idő. Előadásokat tartottunk, „learning-by-doing”-módon próbáltuk átadni a legfontosabb dolgokat. Elkezdve a cserkészet alapításától egészen a csómózásik – nagyon átfogó anyagról nehéz kis idő alatt sokat átadni. De megpróbáltuk a legjobbat kihozni az egészböl. 🙂

Első nap (péntek délután) a résztvevőket beosztottuk őrsökbe, hogy akinek ez még ismeretlen volt, rögtön tapasztalhassa. Mindjárt elkészíttettük velük az „új őrsi tagjukat”, azaz az őrsi zászlót. Kitalálhattak saját őrsi nevet, csatakiálltást, titkos jelet stb. Aznap este már volt is egy tábortűz, utána zászlólevonás és még beszélgettünk részben a Szent Istán Központban, részben a házon kivül.

Szombat egésznapos program volt, előadásokkal, népdalokkal, vetítéssekkel… míg végül délután lett és elkezdődött a cserkészösszejövetel. A résztvevők maguk választhattak, hogy inkább a kiscserkészekkel, vagy a cserkészkorosztállyal szeretnének foglalkozni. Mivel én a kiscserkészknél voltam, erről számolok be. Panni- és Noémi-kóprodukcióban lezajlott az őrsi óra, kint egy közeli parkban. Vicces volt, mert a keretmesénkhez illően én egy hálózsákkal felszerelkezve (hogy méltó kukac lehessek) kifeküdtem a parkba, csakhogy a kiscserkészek még sehol sem voltak, így meg az angol nénikék elégé… „érdekesen” néztek, hogy mért fekszek napsütésben egy fal mögött a parkban. Hiába magyaráztam, hogy cserkész vagyok és nincs semmi gond – a kutya továbbra is ugatott és a nénike annyit mondott: „You scared the dog!” vagyis megilyesztettem a kutyáját. Nem sokára végre jöttek is a kiscserkészek, hogy segítsenek a szegény kukacon, mert leesett a fáról és ha segítenek neki, akkor majd lehet belőle „kiscserkészkukac”, mielőtt majd pillangó lesz. Természetesen segítettek a kukacnak, és „happy end”-vel végzödőtt az őrsi óra. Utána a nagycserkészekkel meg naplementéig játszottunk kint, majd közös fényképek készültek (ez ugyebár soha nem maradhat el!). Este a központban ismét tábortűzeztünk és lassan véget ért a nap.

Vasárnap misével indítottunk, utána még egy pár előadást tartottunk, és még végűl a nyári csapattábort is sikerült megbeszélni, ki milyen feladatot válal majd el, hogy így segítse a Mártit és a csapatot.

Nagyon élménydús hétvége volt, számomra is rengeteg volt az „input”, mert csomó új dolgot tanulhattam. Remélem, hogy elértük azt a cél, amivel nekivágtunk az útunknak – a Londoni csapatnak segíteni.

 

Jó Munkát!

Tánczos Noémi, ÖV

0 Kommentare

Dein Kommentar

An Diskussion beteiligen?
Hinterlasse uns Deinen Kommentar!

Schreibe einen Kommentar